Imagine Dragons – It’s time | Dalszöveg

Angol

 

So this is what you meant

When you said that you were spent

And now it’s time to build from the bottom of the pit

Right to the top

Don’t hold back

Packing my bags and giving the academy a rain-check.

 

I don’t ever wanna let you down

I don’t ever wanna leave this town

‘Cause after all

This city never sleeps at night.

 

It’s time to begin, isn’t it?

I get a little bit bigger but then I’ll admit

I’m just the same as I was

Now don’t you understand

That I’m never changing who I am.

 

So this is where you fell

And I am left to sell

The path to heaven runs through miles of clouded hell

Right to the top

Don’t look back

Turning to rags and giving the commodities a rain-check.

 

I don’t ever wanna let you down

I don’t ever wanna leave this town

‘Cause after all

This city never sleeps at night.

 

It’s time to begin, isn’t it?

I get a little bit bigger but then I’ll admit

I’m just the same as I was

Now don’t you understand

That I’m never changing who I am.

 

It’s time to begin, isn’t it?

I get a little bit bigger but then I’ll admit

I’m just the same as I was

Now don’t you understand

That I’m never changing who I am.

 

This road never looked so lonely

This house doesn’t burn down slowly

To ashes, to ashes.

 

It’s time to begin, isn’t it?

I get a little bit bigger but then I’ll admit

I’m just the same as I was

Now don’t you understand

That I’m never changing who I am.

 

It’s time to begin, isn’t it?

I get a little bit bigger but then I’ll admit

I’m just the same as I was

Don’t you understand

That I’m never changing who I am.

 

Magyar

 

Szóval így értetted,

Amikor azt mondtad, hogy el vagy küldve,

És most itt az idő, hogy a gödör legaljáról felépülj,

Egészen a tetejéig,

Vissza se nézz,

Pakolom a táskáimat, és egy esős napon elviszem a főiskolára.

 

Sohasem akartalak cserben hagyni,

Sohasem akartam itthagyni ezt a várost,

Mert ezek után

A város éjszaka nem alszik.

 

Itt az ideje, hogy elkezdjük, nem?

Egy kicsit nagyobb, de aztán elfogadtam,

Én ugyanaz vagyok, mint aki voltam,

Most nem érted,

Hogy sohasem fog megvátozni a ki létem.

 

Szóval, itt rontottad el,

Maradok, hogy eladjanak,

A mennyországba vezető ót mérföldeken keresztül halad át a felhős poklon,

Egészen a tetejéig,

Vissza se nézz,

Fordítsd meg a szőnyegeket, és egy esős időben viszed majd az árut.

 

Sohasem akartalak cserben hagyni,

Sohasem akartam itthagyni ezt a várost,

Mert ezek után

A város éjszaka nem alszik.

 

Itt az ideje, hogy elkezdjük, nem?

Egy kicsit nagyobb, de aztán elfogadtam,

Én ugyanaz vagyok, mint aki voltam,

Most nem érted,

Hogy sohasem fog megvátozni a ki létem.

 

Itt az ideje, hogy elkezdjük, nem?

Egy kicsit nagyobb, de aztán elfogadtam,

Én ugyanaz vagyok, mint aki voltam,

Most nem érted,

Hogy sohasem fog megvátozni a ki létem.

 

Ez az út, még sosem volt ilyen magányos,

Ez a ház nem ég le lassan,

Hamuvá, hamuvá.

 

Itt az ideje, hogy elkezdjük, nem?

Egy kicsit nagyobb, de aztán elfogadtam,

Én ugyanaz vagyok, mint aki voltam,

Most nem érted,

Hogy sohasem fog megvátozni a ki létem.

 

Itt az ideje, hogy elkezdjük, nem?

Egy kicsit nagyobb, de aztán elfogadtam,

Én ugyanaz vagyok, mint aki voltam,

Most nem érted,

Hogy sohasem fog megvátozni a ki létem.

• Tweet