A tél története
Télen a fákra hófehér kabát ereszkedik,
Jégen megcsillan e halvány nap fénye,
S szél suhogása,fenyőfák reszketése,
Mint angyalok lépte halllatik.
Madarak nem csicseregnek,
Forró napsugarak nem dalolnak,
S reggel a nap nem úgy kel fel,
Mint nyári hajnal egy vörös virradat.
Hópelyhek szállingóznak,
S a hideg néha nem kímél,
Mégis jobb egy jeges tél,
Mint egy enyhe, mely után bűvölet nem kísér.
2010.
Hozzászólások